Nyílt levél a családomhoz

Drog-/ alkoholfüggő vagyok… és szükségem van a segítségedre. Ne oldd meg a problémáimat, mert akkor többé nem tudlak tisztelni. Sem téged, sem magamat. Ne oktass ki, ne moralizálj, ne szidalmazz, ne okolj, ne vitatkozz velem… Sem akkor, ha be vagyok állva/rúgva, sem akkor, ha tiszta/józan vagyok. Lehet, hogy ettől te jobban érzed magad, de a helyzet romlik. Hidd el nekem, hogy amiket mondasz nekem vagy rólam, azok semminek tűnnek ahhoz képest, amit magamnak mondok minden áldott nap. Ne vedd készpénznek az ígéreteimet. A betegségem természetéből fakad, hogy nem tudom megtartani azokat, még akkor sem, ha komolyan gondolom akkor, amikor megteszem. Az ígérgetés csak a módszerem arra, hogy elodázzam a fájdalmat. Próbáld meg nem elveszíteni a türelmed velem, mert a harag csak téged pusztít és annak a lehetőségeit, hogy segíthess nekem. Ne hagyd, hogy a miattam való aggódásod/idegeskedésed rávegyen, hogy Te tedd meg helyettem azt, amit magamért kellene. Ne higgy el mindent, amit mondok neked. Gyakran FOGALMAM SINCS, hogy mi az igazság, nemhogy még azt el is mondjam. Ne keress kifogásokat számomra és ne próbálj megmenteni a szerhasználat/ivás következményeitől. Lehet, hogy a közvetlen krízishelyzetet ez enyhítené, de magát a betegséget súlyosbítja hosszabb távon. Ne menekülj el a valóság elől, mint én. A drog/alkohol függőség a betegségem, a használat/ivás folytatásával együtt rosszabbodik. Jelöld ki a HATÁROKAT, és ezekhez ragaszkodj is, bármit is mondanék vagy tennék. MOST kezdj neki a TANULÁSNAK és MAGADAT HOZD RENDBE. Keress az elérhető ANONIM önsegítő csoportokból olyat, ami a helyzetednek megfelel. Ez CSALÁDI betegség! Segítségre van szükségem. Orvostól, pszichiátertől, tanácsadótól,valamint emberektől az önsegítő programokból, akik maguk is kábítószer/alkohol függőségükből felépülők…, de mindenek felett Istentől. Nem tudsz se te, se más megmenteni vagy meggyógyítani. Ezt nekem kell megtennem és ezt nekem kell akarnom – magamért. Nincsen SEMMI, amit mondhatnál vagy tehetnél, hogy RÁVEGYÉL arra, hogy segítséghez folyamodjak. Eddig a pontig magamnak kell eljutnom. Csak a szeretetedre van szükségem, a támogatásodra, az imáidra. Szánj rá időt, hogy minél többet tudj a betegségemről, ahogy egyébként is tennél, ha bármilyen más betegségem lenne. Bármilyen nehéznek is tűnik, ne felejtsd el, hogy BETEG ember vagyok, nem pedig rossz ember. Ne egyengesd helyettem az utam. Ez csak abban segít, hogy megöljem magam. Tudom, hogy ez nehéz neked. Nekem is az. NEM a te hibád! Senki sem hibás. Nem az én választásom volt, hogy ilyen legyek, de valóban van választásom, hogy felépüljek… Ezt a döntést csak én hozhatom meg, amikor készen állok erre és hajlandó vagyok rá, vállalva mindazt, ami ezzel jár.

Tisztelettel: Hőn szeretett, függő hozzátartozód.

A cikk eredetileg az addikt.hu oldalon jelent meg.